...

Vigyázz, mert megbasz a rézfaszú bagoly..!

Musikalisches Experiment

-- zene, makogás --
(mostanában főleg makogás..)

Utolsó kommentek

Ne lopj.

Creative Commons Licenc

feladvány -- Schumann és Rahmanyinov rokonsága


2011.02.03. 18:31 | annagramma | 3 komment

Ma is eltaláltam a Muzsikáló délután rejtvényét, és ma ismét nem nyertem, de most már nem bánom. :-D Ellenben a feladványról... szóval ma megint a zeneszerzőt kellett kitalálni egy zongoraszonátához, aki ezúttal Schumann volt, a darab pedig az op. 11. fisz-moll zonogoraszonáta. Van pár holmim otthon Schumanntól, a mindenféle szenen-ek, fantáziák, etűdök, és még egy szonáta is, de nem ez, ám viszonylag ritkán hallgatom, mert túl rapszodikus a gyűjtemény a hangulata. Nem akarnám mondani, hogy "semmire sem jó", de ha az ember olyan, hogy szeret hosszasan elmélyedni ugyanabban a relatíve homogén érzésben... szóval ilyen lévén inkább ahhoz tudom hasonlítani, ha mondjuk irányított meditáció közben a mediátor bizonyos (nem determinisztikus) időközönként egyszercsak elmesélne egy ordenáré trágár viccet. 

Azonban ez most teljesen mindegy, mert arról van szó, hogy a Muzsikáló délutánban a fisz-moll Schumann-szonáta harmadik-negyedik tételét adták ma, amely végül is azon viszonylag ritka élmények közé került be, amely köznyelven nagyjából úgy hangzik, hogy "hát ez meg wtf...!". Ha nem mondják, hogy a nyolcszázas évek elejéről van szó, biztos valami későromantikus oroszra tippeltem volna -- és utólag jöttem rá, hogy ez a fisz-moll nagyon hasonló érzés Rahmanyinov op. 23. no 5. prelűdjéhez, amitől meg kell őrülni. Őszintén szólva nem vagyok képes pontosan meghatározni a rokonság mibenlétét, de a kettő markáns karakterét nagyon közel érzem egymáshoz. Kíváncsi vagyok, vajon más is így-e...? Well, tessék, blogtörténelmi mérföldkő: mindenki érezze felszólítva magát, hogy meghallgassa és megírja!:-)

Szóval a Schumann fisz-moll harmadik tétele: 

 (egyébként a negyedik tétel is zseniál:-)

 

És Rahmanyinov op. 23. no. 5. (az én kedvenc felvételemben): 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rezfaszubagoly.blog.hu/api/trackback/id/tr612636487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tnsnames.ora 2011.07.30. 14:15:18

Sajnos egyik videó sem elérhető már. :o(

annagramma · http://rezfaszubagoly.blog.hu 2011.08.08. 21:36:11

És most (egy ideig:-) megint mindkettő elérhető -- köszi a figyelmeztetést.

tnsnames.ora 2011.08.08. 23:49:02

Lehet, hogy azért érzed a "későromantikus orosz feelinget", mert Schumannhoz képest "késői" és "orosz" valamint "romantikát szerető" zongorista játssza a fisz-moll szonáta 3+4 tételét :o)

Komolyra fordítva a figurát, ha innen nézem van közös valóban, ha máshonnan akkor már nem annyira (mint az ismert becsapós képen ahol mindkét irányba tud forogni egy hölgy sziluettje).

Én azt vélelmezem, hogy a (késő)romantika zenei nyelve eléggé markáns, "determinisztikus" önmagában is, nemzetiségen túlnyúlóan is képes valamiféle határozott közös metszetet mutatni az érintett művekben. De ami például a bécsi klasszikusoktól határozottan elkülönül, az avantgarde-tól való elkülönülésről már nem is beszélve.

Schumann és Rachmaninov tehát símán beleeshet a romantika fent említett közös nevezőt képező részébe. És azt se felejtsük el, hogy mind Schumann, mind Rachmaninov zongoraművész is volt úgy, hogy Rachmaninov egész biztosan "tudott" Schumannról, ami tudás valamilyen formában beépülhetett művészetébe.

Richter-verzió egészen rendkívülien kiváló felvétel, nagy öröm volt hallani, nálam holtversenyes első helyre került Gilels mellé, aminek kottás és nem kottás linkjét egy másik posztodnál megadtam.

Ez nagy szó még, ha Gilels-szel együtt oroszok mindketten akkor is. Rengeteg rossz felvétel van a darabból, szvsz, bármennyire is népszerű. Még a szerzői előadás sem világvívmány az én fülemnek (ahogy te is utaltál rá másutt), pedig Rachmaninov orosz, és azért tudott zongorázni is. :o)

Címkék: agymenés richter nyuzik klasszik rahmanyinov schumann hétköznapi makogás