...

Vigyázz, mert megbasz a rézfaszú bagoly..!

Musikalisches Experiment

-- zene, makogás --
(mostanában főleg makogás..)

Utolsó kommentek

Ne lopj.

Creative Commons Licenc

körúti korzó


2011.05.18. 00:28 | annagramma | komment

 Két hete pénteken, egy hervadt koraestén sikerült tetten érnem az ultimate, egyetemes zenei élményt, amelyet alighanem mindig keresek. Éppen azután, hogy később megérkeztem, jutottam a Mérő László Az érzelmek logikája című könyvében a flow élményt taglaló részhez. A felsorolt nyolc pont legtöbbje pontosan ráillett a tapasztaltakra, de mégsem egyezett meg velük teljes egészében. 

Jó időben kedvelt időtöltésem a körúti korzózás. Ilyenkor fogom magam, hozzá egy mennyiség cigarettát és egy mennyiség innivalót, mondjuk egy papírpohárnyi kávét, de akad, hogy egy üveg barna sört, ezekkel kilépek valahonnan, és elkezdek tartani valahová. A cigarettát meggyújtom és behelyezem az ujjaim közé, a fülhallgatókat nem gyújtom meg, és behelyezem a fülembe, és kedélyesen kortyolgatok az innivalóból, szippantgatok a cigarettából. Ha elszívtam, rágyújtok egy újabbra, és közben kedvtelve haladok fel vagy alá a körúton és a környező utcákban, és csak hallgatom a zenét. Ez minden, amit csinálok. És mindez arra az időre, amíg már elindultam valahonnan, de még nem érkeztem meg, a maradéktalanság érzését adja. Nem a maradéktalan boldogságét -- pusztán a maradéktalanságét.

A zene egymásutánisága az én haladásom. Nem gondolok különösebben semmivel, nem figyelek különösebben semmire, az elmém mégis nyitott, az érzékeim mégis érzékelnek. Az egyik kedvenc mondatom a Waking life című filmből így hangzik: "The idea is to remain in a state of constant departure while always arriving. Saves on introductions and goodbyes". Az én változatom úgy hangzik: ..to remain in a state of constant departure, while never arriving. Ez az én körúti korzózásom. Egyetlen végtelen pillanat valami után és valami előtt. És ehhez mindig a kristályos transzparencia zenéit választom: Bach prelúdiumok és fúgák, invenciók, partiták..., de akár zongoraversenyek, Mozart-zongoraszonáták, Handel zongoraszvitek, Haydn-zongoraszonáták. Mert ezek az a fraktálérzés, amelyben a teljesség egy a kiterjedés nélküli fekete lyukkal. Én azt hiszem, az élet az ilyen, és mindent csak azért csinálunk, hogy legyen mi között létrejönnie a pillanatnak. 

A bejegyzés trackback címe:

https://rezfaszubagoly.blog.hu/api/trackback/id/tr642912655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék: bach hétköznapi makogás tűnőd