Minthogy állandó társam: univerzális, szent és olthatatlan magányom mostanság létformaszerűen szabotálódik, s ezzel egy nem annyira logikai buborékban felszívódva minden elegancia és minden dac nélkül veszi a kabátját és magamra hagy, a blog s annak olvasója tudtán…

Szóval ma az történt, hogy sokminden, úsztam Mozartra (!! -- erről még később), meg például férfialsógatyát teregettem:-), megmegmeg marcipánt csináltunk, mindenféle formában, módon és ízben, csokibatyuban, csokitöltelékkel, csokibatyuban csokitöltelékkel, másik marcipán…

Ma az történt, hogy semmi extra. S kellő tapasztalat után az ember megtanulja, hogy a legjobb, ami történhet, az a semmi extra, mint ahogy messze a legkellemesebb tevékenység, amit fekvő helyzetben végezni lehet, az alvás.Tegnap végül is nem mentem el a Pollack Mihály térre a…

Ma is eltaláltam a Muzsikáló délután rejtvényét, és ma ismét nem nyertem, de most már nem bánom. :-D Ellenben a feladványról... szóval ma megint a zeneszerzőt kellett kitalálni egy zongoraszonátához, aki ezúttal Schumann volt, a darab pedig az op. 11. fisz-moll zonogoraszonáta.…

A mai szentséges reggelen, az úr 2011-edik évében, január hónap huszonhetedik dicső napján, 10:16:53CET időpontban befutott a blog fennállásának négyezredik látogatója a Pannon hálózatából, Budaörsről, ha minden igaz.  Nyereménye a tikotime női karóra, az elektromos…

 Szóval végül is az lesz, hogy holnap este elmegyek a Szent Ágnes agóniájához címzett bazilikácskába, és meghallgatom Bernini rómájának zenéjét. Bernini az a fickó volt, aki az ezerhatszázas évek első felében a szétrohadt Rómát helyrepofozta, és telepakolta mindenféle…

 Nem is tudom, mikor ültem utoljára hotelszoba ágyában laptoppal az ölemben, a légkondi monoton búgását hallgatva. Leginkább a komplett városképre és -érzésre voltam kíváncsi Rómával kapcsolatban. Hogy hogyan fér meg és össze ennyi kor ennyi jelentős…

Tegnap este egyszerűen nem volt rá érkezésem, hogy melegében megírjam, hogy miután szerdán már olyan nagyon de nagyon szerettem volna, tegnap végül is tényleg NYERTEM a Muzsikáló fakking Délutánban!!!!!! :-DD Ez olyannyira hihetetlen, pláne az előzmények után, hogy hajlok azt…

 Eltaláltam a Bartókon a kurvapecér Prokofjev zongoraversenyét és NEM NYERTEM!! Hát ez milyen dolog?!:-D Pedig a Bach-zongoraversenyeket nyomják (például az A-dúrt!!) pénteken a társaskörben... istenúccse, még valami kellemetlent mondok, és bosszúból elmegyek magamtól!!Holnap…

Tegnap szereztem meg és kezdtem bele Barenboim A life in music című, itthon persze nem kapható, és az amazonról is csak egyéni eladóktól beszerezhető könyvébe, amihez egy teljesen képtelen zugán az internetnek, a Csodaszarvas műkereskedelmi portálon keresztül jutottam hozzá végül…

Ha minden igaz, a mai nappal szándékszerűen megkezdek elmúlni a magam s mások számára elviselhetetlenül boldogtalannak lenni. Azután már csak el kell múlni boldogtalannak lenni. S legvégül: csöndesen elmúlni lenni is. Szóval ennyit a középtávú tervekről, végül is.

Arra gondoltam, hogy évvége alkalmából írok valami összefoglalót a látogatott koncertekről, vásárolt vagy így-úgy beszerzett hang- és filmanyagokról, és számolok súlyozott átlagot az évre, vagy valami, de az ilyen mennyiségi sommázás óhatatlanul megidézi az élet egyéb…

Szóval három napja nagyjából így nézek ki, csak kettő óta a Dr. Á. A. Panna nélkül; nagyjából mára sikerült belőni a túléléshez szükséges neocickány- és algopyrin-dózist, ezzel elmaradnak a láz okozta tünetek, mint például kellemes hallucinációk ébrenlét és álom…

A tavalyi kék színű szigetelőszalag után az idén, a változatosság kedvéért, fehér, orvosi ragasztószalaggal csomagoltam a karácsonyi ajándékokat. De van, ami sohasem változik -- jöjjék a karácsony elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, hagyományörző szignálja az…

- Száraz vagy édes bort szoktunk vinni neki?- Mindegy annak - csak minőségi legyen! :-D A bástya bor, ugye. Amúgy karácsonyi uborkaszezonnak levés, profán dolgokkal foglalatoskodás, de már néhány poszt fejben megírás, majd a két ünnep között materializálás. 

Lapzárta után érkezett az előző poszthoz:Tisztelt Megrendelőnk,sajnos egyik DVD sem kapható már, az utolsó példányok épp a napokban fogytak el, és azt a visszajelzést kaptuk a kiadótól, hogy már nem is lesz forgalomban többé.És örvendezének vala neki -- és szomorkodának vala…

Szóval jellemzően az lett, hogy amikor reggel azt gondoltam, hogy este elmegyek Bachot hallgatni a Háló közösségi micsodába, akkor tévedtem, mert este azzal szemben, amit reggel gondoltam, nem mentem el Bachot hallgatni a Háló közösségi micsodába. A Bookline üzetéig ugyan…

Szóval akkor az történt, hogy már nagyon kellett pisilnem, ezért meglátogattam a Castro bisztró nevű hely mellékhelyiségét. Bemegyek, balra a női, tükör, valamint két rejtélyes ajtó egymással valamiféle éles szöget bezárva. Van ez a fürdőszobazár nevű dolog a kilincs alatt,…

Ma másodszorra vettem a bátorságot, hogy tippeljek a Muzsikáló délután rejtvényén -- és ismét nem találtam el!:-D De a jó megfejtés is felmerült, ez már haladás.:-)Jövő szombaton pedig, úgy döntöttem, kirándulást teszek ide. Mmm, izgi!!

 Az elmúlt másfél órában, míg az áramtalanított lakásban faterom egy bányászlámpában konnektort szerelt, én gyertyafényben hangversenyeket böngészgettem a fidelión. Hát nem zseniális?:-) Állítólag az ember klasszikus értelemben vett halála után az agya még…

Szóval majdnem megint sikerült lekésnem egy koncertet, de mégsem. Úgy sikerült majdnem lekésnem, ahogy mindig, ha majdnem sikerül lekésnem valamit, merthogy zuhanyzás után a jó meleg test megkívánja a billentyűket, és akkor hirtelen eltelik fél óra, és a taxis diszpécser már…

Ablak. Odakint mindenféle fények, fű és fák, sárga házfal, égbolt, ácsingózom és bámulok kifelé. Kávésbögre a kezemben, másikban cigaretta, hamutartó a radiátoron. Anyám felmenekült a szobájába. Terror. Elcsigázva bámulok ki az ablakon, vezényelgetem az A-dúr…

 Richter képes azt megtenni, hogy minden egyes hangot épp csak egy milliszekundummal később tesz oda, mint a tempó diktálná, s ettől az egész valahogy soha véget nem érő, öröklétszerű, kezdet nélküli misztikus végtelenséggé válik. Csak értené az ember, hogyan tartja…

Második napja kávézókban és mozikban csövezem. Hazafelé a Szent István körúton adtam két cigit két csövesnek, és megsimogattam egy lompos, fekete kutyát. Mindegyik hálás volt érte. És a metrón szembesültem a gyakorlati marketinges humorral.   

Két napja gyakorlatilag semmit mást nem hallgatok, csak ezt:    Az öreg Richter persze ezt is jobban adja, de kivételesen ez is, ez a lassított felvétel is tetszik, és ha arról van szó, jobban is passzol. Szerintem most megyek, és veszek egy elkúrt kesztyűt, aminek…

Ma reggel megint arra keltem, hogy dúdolok valamit. A változatosság kedvéért egy Bach-hármasversenyt, a BWV 1057 első tételét, ami valahogy egyáltalán nem illett a képbe az éjszakám után -- de talán pont ezért. Az elme menekül.  Az éjjel az történt, hogy két óra…

A nyár elején egy napfényes és langyos vasárnapdélutánon bekempeltem faterom dolgozószobájának padlójára. Ez közvetlenül azután volt, hogy megérkezett a várva várt Yamaha hifim, és azért vettem be magam a dolgozószoba padlóján egy párnára, hogy kiválogassam az évek során…

Szóval végül is kiléptem az utcára ebben a valószerűtlen napsütéses őszben, és már nem is kívántam, hogy bárcsak borulna be, de azért nem bántam, hogy megjelentek a felhők az égen. És aztán egyszerűen elindultam, rakosgattam egyik lábamat a másik elé, majd a másikat az…

 Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem Schumann C-dúr fantáziájának (op. 17) harmadik tételében a bevezető két moduláció egyszerűen állandóan erre a számra emlékeztet:   Én amúgy mindig azt gondoltam, hogy ilyen a szerelem. Azt hiszem, ma is azt…

Ahhoz képest, hogy a szürkület kezdetére akartam kiérni a temetőbe, mert olyankor a legjobbak a fények a fényképezéshez, a szürkület végére sikerült kiérni a temetőbe, ami magyarul a sötétség beállta. Nyilván megfeledkeztem az óraátállítás okozta hatásokról. Hogy…