Szóval akkor az történt, hogy már nagyon kellett pisilnem, ezért meglátogattam a Castro bisztró nevű hely mellékhelyiségét. Bemegyek, balra a női, tükör, valamint két rejtélyes ajtó egymással valamiféle éles szöget bezárva.
Van ez a fürdőszobazár nevű dolog a kilincs alatt, ami arról jellegzetes, hogy kívülről nemigen lehet vele mit kezdeni azon kívül, hogy az ember megszemléli, vajon a vájat, amely a külső, kör alakú megnyilvánulásán húzódik, vertikális vagy horizontális irányban áll-e. Szóval akkor bemegyek a női budiba, és azt látom, hogy mindkét zár külső egysége függőlegesen viseli magán ezt a kis jegyet, amelyről sosem tudom megjegyezni, mely állása mit is jelent, de hiszen a bal oldali budiból éppen a női pisilés jellegzetes hangjai hallatszanak, így egyértelmű volt, hogy a függőleges állás a zártságot jelenti.

És akkor, ahogy Lovasi András is megénekelte, elkezdtem várni a mosdóra. Ééés akkor, ez a másik szőke, telt, göndörödő hajú lány belép, amely belépésével kis híján kiegyenlítette az orrom hegye és az arcom legmélyebb pontja közti különbséget, szóval lényegében bebassza az ajtót és belép, majd ijedten megkérdezi, hogy ugye azért nem fájt nagyon -- nem fájt nagyon azért -- és hogy minden mosdó foglalt-e. Különben nem néztem utána, gondoltam magamban egy kontrollálatlan pillanatig, de a következtetések alapján, minthogy egyből a kettő közül pisiszó hallik, s a másik is ugyanolyan állásban áll, de persze mindebbe még bele sem kezdhettem, mert sokkal hamarabb elcsicseregte magát, hogy biiiztos?, és mit is mondhat ilyenkor az ember lánya, miközben a jobb oldali budiajtó zsíron csúszva kinyílik kis manikűrös körmei alatt. S akkor azt mondja ő, nyugodtan menj előre, és én udvariasan -- végül is az ő érdeme -- beengedném magam elé, de hát szinte ragaszkodik, ezért hálásan beülök a női mosdó jobb oldali fülkéjébe a női budinak a Castro bisztróban, és azon töprengek, hogy az ostoba ember mégis mi a faszért gondolja az életet logikusnak.