Jó ideje a göndör fickót figyelem a bárpult hosszabbik végén. Igen, portugieser, köszönöm, mondom, és fizetek a húszéves fiúnak, aki egy szalvétával ágyaz meg a pohárnak, és derűsen mosolyog, de nem különösebben nekem szánva. Még mindig figyel a malacképű oldalról,…