Nem túl gyakran járok a Liszt boltba. Nincs rá különösebb okom, hogy ne járjak oda, ellenben az odajárás mellett volna több is (például hogy közvetlenül a Liszt Ferenc tér mellett, a Jókai téren található a legtörzsebb helyeim egyike), mégis, az élet úgy hozta, hogy…

Ahogy néznivalót keresgéltem valamelyik este, akadt a kezembe egy bontatlan lemez az EMI classic archive sorozatból Alexis Weissenberggel. Ha jól emélkszem, a The russian piano tradition két lemezével együtt kaptam, az egyiken Neuhaus, a másikon Goldenweiser kellően szívenütő…

Igaz, hogy emeletes panelházban nőttem fel, de amióta a felnövésem véget ért, laktam Dunakeszin kis házikóban nagy kerttel, és két éve anyámék vettek ugyanott nagy házikót kis kerttel, és míg a kis házikóban laktam, s mióta anyámék a nagy házikóban laknak, számtalan és egy…

Mindig csodaszámba megy, hogy bemegyek az OIK zeneműtárába, ott senki nem kérdez meg, ki vagyok, mit keresek itt, hanem kedvemre felmegyek a félemeletre, és kedvem tartja ideig szöszölgetek a lemezek között, kiválasztok közülük fél tucatot, és aztán egyszerűen, ahogy mondom:…

 Jöhetne a nyelvkönyvekből jól ismert kérdés: mit is látunk a képen?  Nos, a képen azt látjuk, ahogyan a (nem jól láthatóan, de mégis) public masturbator trenchcoat-ot viselő rézfaszú bagoly a szentséges, Yamaha márkájú trónjáról az angol órán…

Mondanom sem kell, hogy nem akarnék semmi sértőt írni, és remélhetőleg a tény önmagában nem az (akkora arca a rézfaszú bagolynak sincs, hogy ezt gondolja:-), de: nemigen szoktam Bach-kantátákat hallgatni.  Ahogy ezt a kijelentést leírtam, elképzeltem, ahogy zötyögök az 59-es…

 Tényszerűen az van, hogy a Titanic filmfesztivál meglepő résztvevője idén a 2009-es, egy ideje már az amazonos wish listemen lévő Genius within -- The inner life of Glenn Gould című film, amit pénteken az Örökmozgóban, jövő kedden pedig a KINO moziban lehet megnézni. …

 Ha már a Bach A-dúr zongoraversenyéről lett lévén szó úgyis, régóta kívánom már ide a David Fray nevű jelenséget, akire Bruno Monsaingeon-filmek kutatása során akadtam rá. Elsőre elég gyanús volt a dolog, mert Monsieur Monsaingeon nem szokott mindenféle tinédzserekről…

Kedvelt blogjaim közé tartozik a Rossz PC játékok sorozat, amelyben szerzője, egy még épp kellemesen megszállott fiatal csóka mutatja be a számítógépes játékok történelmének legbugosabb, leggázabb, legszánalmasabb játékait, olyanokat, amiket maguk az alkotók sem gondolhattak…

Szóval David Fray megússza a mai napot, ugyanis több minden is történt. Először is az, hogy semmi sem történt, amikor reggel felébredtem, és mivel nem éreztem úgy, hogy különösebben bármi is volna, amiért ma egyáltalán érdemes lenne felkelnem, gondoltam, a legjobb az lesz, ha…

Szóval jellemzően az lett, hogy amikor reggel azt gondoltam, hogy este elmegyek Bachot hallgatni a Háló közösségi micsodába, akkor tévedtem, mert este azzal szemben, amit reggel gondoltam, nem mentem el Bachot hallgatni a Háló közösségi micsodába. A Bookline üzetéig ugyan…

Úgy egy-másfél évvel ezelőtt, egy estéjén annak az időszaknak, amikor még a hétköznapjaim meghatározó része volt például Philip Glass, Max Richter és Erik Satie, véletlenül itthon töltöttem egy estét -- ez akkoriban nem különösebben volt jellemző --, és ezen a nem tipikus…