Van abban valami barátságos, engesztelő szomorúság, valami meghitt idegenség, a kedves, intim érzése az odanemtartozásnak, amikor az ember magányosan sétálgat tetszőlges városában a világnak. A sehova sem tartozás békés, gondtalan vigasza. Ottlétének minden oka, hogy semmi…

Akár le is írhatnám azt a terjengős, a kellemesnél két nagyságrenddel összetettebb mondatot, amely úgy kezdődne, hogy "tudom, hogy nincsen ízlésem, vagy ha van is: rossz, és ..", de képzeljük el, hogy leírtam, és hogy azután hozzátettem: de nekem ez akkor is tetszik,…

Találtam ezt a zseniális videót c-mollban sok héttel ezelőtt egy véletlen reggelen, és az első gondolatom volt, túl a videó iránti elköteleződésen, hogy hol a fenében lehet ilyen bábut szerezni?!:-) A videó készítője nem válaszolt, de -- ellentétben az előző poszt…

 Jöhetne a nyelvkönyvekből jól ismert kérdés: mit is látunk a képen?  Nos, a képen azt látjuk, ahogyan a (nem jól láthatóan, de mégis) public masturbator trenchcoat-ot viselő rézfaszú bagoly a szentséges, Yamaha márkájú trónjáról az angol órán…

Szóval ma az történt, hogy sokminden, úsztam Mozartra (!! -- erről még később), meg például férfialsógatyát teregettem:-), megmegmeg marcipánt csináltunk, mindenféle formában, módon és ízben, csokibatyuban, csokitöltelékkel, csokibatyuban csokitöltelékkel, másik marcipán…

Jártam a héten a Jelen bisztróban a Blahánál. Időnként nem árt megfordulni a jelenben, s kalendáriumom tanúsága szerint legutoljára októberben jártam arra, amióta is szembetűnő változások mentek végbe a helyen. Jelesül, hogy a szembefalat, amely tele volt korabeli klassz kis…

Második napja kávézókban és mozikban csövezem. Hazafelé a Szent István körúton adtam két cigit két csövesnek, és megsimogattam egy lompos, fekete kutyát. Mindegyik hálás volt érte. És a metrón szembesültem a gyakorlati marketinges humorral.   

A hétvégén infrastrukturálisan korlátozottá váltam a blogolásra, ezért időm javarészét haszontalan billentyűnyomogatás helyett haszontalan zongorálással és olvasással töltöttem. A helyzet úgy állt elő, hogy péntek éjjel kettő körül, néhány pohár portugieser után…

A Dzseki az egy nagyon szép név. De szerintem kicsit olcsón adja magát.  

Néhány héttel ezelőtt kerekeztem Dunakeszi felé a Külső-Szilágyi úton, és az egyik buszmegálló után a járdán, ahol szinte senki nem jár, ugyanis egyszercsak minden előzmény után véget ér (vagy úgy is vehetjük, hirtelen és korán kezdődik, és buszmegállóban végződik),…

Miután rájöttem, hogy nemcsak saját magam, de embertárasim számára sem vagyok képes elviselhetően boldogtalannak lenni, visszabújtam az odvamba és itt is maradok. Megtanultam egy második fél, illetve egy egész Mozart-darabot a hétvégén faterom zongoráján, kivettem két napra a…

Amúgy meg kell mondjam, azóta, hogy overallban és pilótasapkában kis huligánokként nyomultunk öcsémékkel az általános iskola melletti dombon, a hatalmas vasszánkóval, szóval azóta nem hinném, hogy láttam akkora havat, mint ami mostanában esett és perpill éppen esik. Ennek…