Szóval már egy egész hete, hogy a Kazinczy utcában lakom, és már majdnem egy egész hete olyan, mintha sosem laktam volna máshol. Én, aki tíz év soha el nem olvasandó levelezését tartogatom, aki borosdugókat, HÉV-jegyeket, hétköznapi konyhai cetliket őrizgetek, aki egy lecserélt…

  párnába fúrt és tenyér mögé rejtett,szemlesütött és szájeltakart zárójelekben, sorok közt, széljegyzetekben és a margón, és babrált és matatott és tördelt és piszkált dolgok deriváltján, lendületből egy pofont úgy kapnék balról!, hogy aztán ocsúdva, izzó…

Ma három éve, hogy a bagoly első, kísérleti makogását kiküldte az éterbe. Kedvenc madrigáljával, Thomas Vautor Szép baglyocskám címűjével örvendezik ma ennek. :-) 

Annyira fáradt voltam, hogy elaludtam az MR-gépben. Az MR-es asszisztens letorkoll: maga nyelt! Láttam a képeken! Kedves hölgyem, történt már ilyen a történelemben, bakizó TV-maci, miegymás, és mégis, ez legalább nem olyan képeken öröködött meg, amiket nem szívesen mutogatnék…

Ülök a pácienseknek járó széken, mit ülök, majd kinyúlok belőle, ahogy mutogatja a montoron a saját csontjaimat. Egy, kettő, három, számlálgat szakértelemmel, és az egyes csigolyákra mutat a tolla hegyével, majd megállapodik tarkótájékon valamelyiknél. Golyófeje van, és…

Sütőd van-e? -- kérdezte tőlem. Nem tudom, mondtam neki, rémlik, mintha lenne. Rémlik, hogy szekrénynek használom, tettem hozzá, de megnézem. A rend kedvéért kimentem a konyhába és megnéztem. Tényleg van, és tényleg szekrénynek használom, válaszoltam. Poharak vannak benne,…

 Jó ideje a göndör fickót figyelem a bárpult hosszabbik végén. Igen, portugieser, köszönöm, mondom, és fizetek a húszéves fiúnak, aki egy szalvétával ágyaz meg a pohárnak, és derűsen mosolyog, de nem különösebben nekem szánva. Még mindig figyel a malacképű oldalról,…

Az inspiráció ürességtudata Szakad a part. A pohár vízbena vihar utáni csend.Rend.Unom. Hol amúzsa nyelves csókja?Kuss van. Tojik a pók. Ja,és?

Szokásos sztori. Pali (mégsem hívhatják Henriknek) lelép otthonról. Kiugrik a korai, hirtelen felindulásból elkövetett házasságból vagy az elől, kapuzárási félelem, félelem a kapuzárási félelemtől, mindegy is: benőzik, s hirtelen és “váratlanul” elhagyja Erzsit. Új életet kezd, Erzsit le se tojja,…

Jó ideje rákezdett az őszi eső. A susogás és a finom pötyögés mély morajjá tompul, mire átér az ablakon. A felsőbb emeletin összegyűlő, elnehezedő és alázuhanó cseppek az ablakpárkányon landolnak szabályos rendszertelenségben. Placcs. Placcs. Pötty, pötty.…

Képekben a tegnapi eseményekből:    Na jó, 1 képben. Az eseményekről:  Reggel a Schwartzer Ferenc utcában baktatva ráeszméltem, hogy kikerült az első, valóban aktualitással bíró cikk, méghozzá a tegnapi napra limitált aktualitással. Úgy gondoltam, talán, nagyon…

Kétszáz éve ezen a napon, ezen az egyszerű, hétfői napon a kis Hector békát boncolgatott a kövön iskola után, és még egyáltalán nem gondolt arra, hogy negyven zongorával kellene megspékelni a szimfonikus zenekart. Egy Franz nevű kamasz az első dalocskáit dudorászta, és este…

Egy ódon, nagy belmagasságú bécsi lakásban találtam. Egy fickóval jártam ott, akinek rokonáé volt. Hosszú, egyenes tartású, arisztokratikus arcélű nagynéni vagy nagybácsi, ahogy képzelem; a lakás is olyan volt, mintha a 19. századból maradt volna fent: szobrocskák, dobozkák, míves keretű portrék…

 Azért nagy kurva vagy te, mondtam magamnak, ahogy közeledtem a Müpa lépcsői felé a koraesti halvány fényben, és a szél borzolta a hajam. Közvetlenül azután mondtam ezt magamnak, hogy a fölém tornyosuló, hagyjuk meg, monumentális épület látványára egy mély, cinkos érzés…

Ha egy sztori a szomszéd asztalnál, vagy egy idegen beszélgetés a villamoson úgy kezdődne, hogy a pofa épp Rimszkij-Korszakov önéletrajzát olvasta, amikor..., akkor én biztos kihallgatnám. És ha hosszú, akkor elvillamosoznék érte Budafokig akár, még át is szállnék, akkor is ha,…

Becsöngettek hozzám az este. Pontosabban: feltelefonáltak, a kaputelefonon. Becsöngetni már csak azért sem tudtak volna, mert a csengő három éve -- amióta itt lakom -- nem működik. Egyszer kijött a szőrös kaputelefon-szerelő, de Linda barátnőmmel úgy éreztük, kicsit kontár…

 Azt hiszem, idén is leemelhetjük a kalapot a rézfaszú bagoly úgymond legtalálóbb Google-találatának: (Az rejtély, vajon miért a Bach-címkére, khm, ült rá.)Különben eltűnődtem, milyen mókás lenne a rézfaszú bagoly éves kitüntetése. (Pályázni fényképes…

Szolgálati közlemény: Miután a dolgok természete olyanná vált, hogy az egyiknek a vége hajszálpontosan a másiknak a kezdete, sajnos alacsony prioritáson huhog mostanában a bagoly. De azért megvagyok. És csak ritkán, ha mégis eltévedek két dolog között egy pillanatra, csak…

 Az Egyetem téren ültem szokásos vasárnapdélutáni elfoglaltságaimmal, és köröttem folyt az Egyetem tér szokásos vasárnapdélutáni élete. Minden olyan volt, mint mindig, csak az árnyékok nyúltak hosszabbra az ilyenkor megszokottnál, és én meg egy zöld plédet csavartam…

Nézegettem, ahogy léteztem itt körülötte az este. Nem nyúltam hozzá, arrébb se toltam, meg se mozdítottam. Jövevény, idegentest, nem az enyém, nem én vagyok, mint a többi holmi. Különben nem látnám, észre sem venném, fel sem tűnne. Különben kivenné a részét a hömpölygő…

 Nem túl gyakran járok a Liszt boltba. Nincs rá különösebb okom, hogy ne járjak oda, ellenben az odajárás mellett volna több is (például hogy közvetlenül a Liszt Ferenc tér mellett, a Jókai téren található a legtörzsebb helyeim egyike), mégis, az élet úgy hozta, hogy…

 Ma van épp egy éve, hogy valaki valahogy így gondolta. Egy pénteki nap volt. Én csak odaléptem, és letettem a borospoharamat. Elővettem egy cigarettát, rágyújtottam. És aztán csak belenéztem a szemébe. És ő valahogy így gondolta.  Délután elzarándokoltam oda (azt…

Az előző posztba szerettem volna beékelni az E-dúr hegedűverseny első tételét, de túl nehéz volt megfelelő előadást találnom (néha döglesztően bárgyún képesek játszani), ezért estére föladtam. Most viszont rábukkantam egy nekem kellemes hangzású, és hozzá szavakba önthetetlen élményt nyújtó videóra…

“Úgyis ideje leporolni a jó öreg fúgákat, ha már így beköszöntött az ősz.” -- jegyeztem meg kollégámnak egy júliusi kávé és cigaretta mellé, bele a kitartón zuhogó esőbe. Biztos mindenki emlékszik, hogyan fújták le idén a nyarat a közepén. És aztán valóban…

- Azt mondod, szabad hazudni?- Persze, hogy szabad. Hogyne lenne szabad. - Nekem azt mondták, nem szabad. - Rosszul mondták. Mindent szabad. - És te majd elhiszed?- Ha szeretnéd. - És ha azt szeretném, hogy ne hidd el? - Megpróbálhatom azt is. Hátha sikerül. -…

 Mindig a József Attila utcán sétálok haza. Mióta Újpesten lakom, valahányszor az utolsó metróval érkezem, mindig a József Attila utcán sétálok haza.A József Attila utcában valamikor az idők kezdetén éghetett ki a közvilágítás, ha ugyan volt ott olyan valaha, és éjjel,…

Aztán tegnap azt mondja nekem valaki: "de hát én azt hittem, magával csak vidám dolgokról lehet beszélgetni". Hogy hol meg mikor tévelyedett el, majd tevődött át a vonatkoztatási rendszer az emberből a dolgokba, arról én lemaradhattam. Két szomorú ember utazik a…

 Némileg félve akasztom erre a mókaság címkét, mert egyáltalán nem viccesnek szánt, meg nem is találtatott annak azóta sem, hogy elkészült. A címben szereplő szóvicc is inkább szánalmas, mint vicces, bár a szánalom gyakran fogódik kézen a nevetés által, csak nem mindegy,…

- Pannika, te olyan ügyesen vagy macska! Én guggolok le téged megsimogatni, mégis te ereszkedsz le hozzám, hogy engeded.