Nos, igen. Az élet utat tör, mint mindig, az univerzum természetszerűleg a tökéletes egyensúlyra törekszik, mint mindig, s az ellenpont ahogy szakrális, úgy szekuláris egyetemessége sem vonható többé kétségbe. Soha többé. Ugyanis megérkezett az éjszakai vizelés és az akadozó vizelet: most már nyugodtan beszélhetünk a hüvelygo prosztataproblémákról is!

Én javasolnék egy olyat, hogy a hüvelygombás nő, az aranyeres fickó, a prosztatarákos faszi, az ízületi problémás szatyor, a fogsorcsattogatató nyugger, a székrekedéses mutter meg a többiek, szóval mind költözzenek össze egy SZTK-kezelőbe "Vény nélkül" címen valóságsózni, és nyerjen az, aki a többiekéi közül a legtöbb szervi betegséget tudja magának begyűjteni. Bónuszt ér a saját nemmel nem összeegyeztethető szindróma, s a fődíj egy zavartalan, illatos óra a Petiék vécéjében. 

***

Apropó SZTK, a Mátyás-templombéli újévi koncert után volt szerencsém az öltözőben elkapni az orvoszenekar ilyenkor szokásos csoportfényképezését. Párbeszédtöredék:

- Na mit szoktunk ilyenkor mondani? -- kérdezi a hang a fényképezőgép mögül. S a zenekar egy emberként fennhangon:
- Vizitdíj!

:-D Zseniális szerintem.