Szóval van egy ismerősöm, aki tavaly napi fél-egy liter vodkán élt egészen addig, amíg kórházba nem került, vele beszéltük, hogy ma már 6-7 üveg sör ugyanazt a fiziológiai állapotot elő tudja állítani: vodka sem kell, csak egy kevés kitartás. Mondtam, hogy az olyan lehet, mint a mortal kombatban, amikor már piros a csíkod, és bármelyik rúgás, ami korábban szinte hatástalan lett volna, most megöl.
És szinte a semmiből (magyarul a fentiekből) jutott eszembe, amikor egyből a diplomám után felvettek a Lufthansa Systemshez, és az addigakhoz képest csillagászati összeget kezdtem el keresni, ami annyira felzaklatott, hogy amennyiben nem a hóvégi cigiről volt szó, mindent elköltöttem valami nélkülözhető luxusdologra, például anyámnak vettem egy 34 ezer forintos digitális fényképezőgépet, erre kimondottan emlékszem, hogy a nyomorult orchideáit fényképezgethesse (2007-et írunk, asszem), meg hozzá digitális képkeretet, vagy minek hívták azt, hogy mutogathassa is őket, na és a kisebbik öcsémnek meg – aki megrögzött játékos volt, balszerencsésebb napjait több PC-házunk megsínylette – egy pulóvert külföldről, hogy “video games ruined my life – good thing I have two extra lives”, és akkor volt ezen három, pixelekből kirakott szivecske, az egyik üres, kettő meg teli.

És mondja nekem ez a figura, hogy most már egynéhány sör is oda taszítja, ahová korábban fél liter vodka kellett, én meg elgondolkoztam, hogy ha a kis buzinak volt még két élete, akkor hol a faszban is van?! Legalább köszönhetne. Meg hová lett a pulóver?