Ha jól számolom, tegnapelőtt óta már négy szexuális jellegű atrocitás áldozata lettem. Az első a káposztásmegyeri öreg csóka volt, aki a mackónadrágból húzta elő a rongyos farkát, hogy nekem mutogassa (annak még volt is időm utánaszólni, hogy ahhoz nem elég nagy, hogy mutogatnia kéne, még mielőtt felpattant a versenybicajára és komótosan eltekert), a második a Szilvupléből hazafelé történt, amikor két kanos harmincas pasas közül az egyik állt neki lengetni a farkát nekem és az öcsém barátnőjének, akit aztán az öcsém úgy fejbekúrt lendületből, hogy végül őt kapták el a szomszédos szórakozóhely biztonsági őrei.

Aztán nemrég az Árpád hídon lehettem szemtanúja egy újabb beteges faszmutogatásnak, amikor valamelyik reggel biccajjal munkábajövet azon a félkörön tekertem át Pest felől Budára, ahol le lehet menni a szigetre, és aminek a kellős közepén egy csávó állt, rácsnak támasztott bringával, és engem meglátva a farkát lóbálva. Ennek csak beintettem, bár elgondolkoztam, mit szólna, ha lepattannék a bicajról és megkérdezném, hogy mia  FASZT csinál ő tulajdonképp, vagy esetleg csuklóból tökön rúgnám, de ennyi mersz sajnos ha van is bennem, sajnos csak később jut eszembe egyáltalán.

Mindez még semmi ahhoz képest, ami tegnapelőtt történt valahol a metróvonalon a Ferenciek tere és az Árpád híd között. Éberkómában szállok fel a szerelvényre, de a zongorám miatti lelkesedéstől vidáman, valahogy este fél nyolc-nyolc körül. Első ülés balra a korlát mellett szabad, leteszem magam, pillednék el, amikor hallom, hogy a velem átellenben ülő tróger csávó ciccegni meg pisszegni kezd nekem, paskolgatja az ülést maga mellett, hogy hé szöszi, gyere, gyere, ülj ide... Undorító arckifejezése van, simán le tudnám hányni, de jobb a békesség alapon elintézem valami odavetett undorgó fintorral, aztán keresztbe tett karokkal és a falnak vetett fejjel bekómálok, bezárt szemekkel hallgatom a metró kattogását és gondolok a zongorámra folyamatosan.
És egyszercsak arra eszmélek, hogy valaki megfogja a mellem. Köpni-nyelni nem tudok, beletelik egy másodpercbe is, mire felfogom, hogy a gusztustalan faszkalap átsündörgött ide, míg nem figyeltem, kivárta, hogy kinyíljanak az ajtók, hogy megfogdoshasson, majd ostobán vihogva kibaktathasson a kocsiból. Utána nézek, még látom a bamba, önelégült vigyort azon az ostoba képén, valamit oda is vetek, hogy kurvanyád vagy hasonló, de ledöbbentségemben azt sem tudom, mit kezdjek, visszafordulva pedig ugyanezt látom a többi ember arcán, akik mind engem bámulnak... Rettentő égő és megalázó, végignézek magamon, és legalábbis remélem, hogy nem gondolják, hogy ez a trógert görény, ez nekem valami ismerősöm volt, aki megtréfált egy kis csöcsörészéssel, aztán szorosra fonom a krajaimat egymásban, és dühöngve ücsörgök tovább a helyemen. Mert ezt tudom tenni.

És igazából csak annyit akartam az egésszel, hogy a fentebb említettek mindegyikének egyenként a jó édes kurva anyját.