Tegnap este egyszerűen nem volt rá érkezésem, hogy melegében megírjam, hogy miután szerdán már olyan nagyon de nagyon szerettem volna, tegnap végül is tényleg NYERTEM a Muzsikáló fakking Délutánban!!!!!! :-DD Ez olyannyira hihetetlen, pláne az előzmények után, hogy hajlok azt…

 Ha már a Bach A-dúr zongoraversenyéről lett lévén szó úgyis, régóta kívánom már ide a David Fray nevű jelenséget, akire Bruno Monsaingeon-filmek kutatása során akadtam rá. Elsőre elég gyanús volt a dolog, mert Monsieur Monsaingeon nem szokott mindenféle tinédzserekről…

Nos, igen. Az élet utat tör, mint mindig, az univerzum természetszerűleg a tökéletes egyensúlyra törekszik, mint mindig, s az ellenpont ahogy szakrális, úgy szekuláris egyetemessége sem vonható többé kétségbe. Soha többé. Ugyanis megérkezett az éjszakai vizelés és az akadozó…

Jártam a héten a Jelen bisztróban a Blahánál. Időnként nem árt megfordulni a jelenben, s kalendáriumom tanúsága szerint legutoljára októberben jártam arra, amióta is szembetűnő változások mentek végbe a helyen. Jelesül, hogy a szembefalat, amely tele volt korabeli klassz kis…

Kedvelt blogjaim közé tartozik a Rossz PC játékok sorozat, amelyben szerzője, egy még épp kellemesen megszállott fiatal csóka mutatja be a számítógépes játékok történelmének legbugosabb, leggázabb, legszánalmasabb játékait, olyanokat, amiket maguk az alkotók sem gondolhattak…

Szóval három napja nagyjából így nézek ki, csak kettő óta a Dr. Á. A. Panna nélkül; nagyjából mára sikerült belőni a túléléshez szükséges neocickány- és algopyrin-dózist, ezzel elmaradnak a láz okozta tünetek, mint például kellemes hallucinációk ébrenlét és álom…

Szóval David Fray megússza a mai napot, ugyanis több minden is történt. Először is az, hogy semmi sem történt, amikor reggel felébredtem, és mivel nem éreztem úgy, hogy különösebben bármi is volna, amiért ma egyáltalán érdemes lenne felkelnem, gondoltam, a legjobb az lesz, ha…

Szóval jellemzően az lett, hogy amikor reggel azt gondoltam, hogy este elmegyek Bachot hallgatni a Háló közösségi micsodába, akkor tévedtem, mert este azzal szemben, amit reggel gondoltam, nem mentem el Bachot hallgatni a Háló közösségi micsodába. A Bookline üzetéig ugyan…

Történetesen pont azt találtam mondani a héten, hogy csak egyetlen giccsesebb dolog van egy fehér zongoránál -- egy fehér zongora, amelyen Richard Cleyderman játszik. Mégis, amikor Bogányi Gergely este nyolckor visszatért a Müpa színpadára alufóliába öltözve, Richard Cleyderman helyett Bastiano…

 Az elmúlt másfél órában, míg az áramtalanított lakásban faterom egy bányászlámpában konnektort szerelt, én gyertyafényben hangversenyeket böngészgettem a fidelión. Hát nem zseniális?:-) Állítólag az ember klasszikus értelemben vett halála után az agya még…

Szóval majdnem megint sikerült lekésnem egy koncertet, de mégsem. Úgy sikerült majdnem lekésnem, ahogy mindig, ha majdnem sikerül lekésnem valamit, merthogy zuhanyzás után a jó meleg test megkívánja a billentyűket, és akkor hirtelen eltelik fél óra, és a taxis diszpécser már…

 Ha most az index.hu zenei munkatársa volnék, valahogy így kezdhetném a tudosításomat: ma este tanúi lehettünk, ahogy Kurtág szelleme megszállja a Contrapunctust, egy hobbit nyilvánosan elélvez egy nagy szekundra, és egyébként szimplán halomra kúrnak egy Förster zongorát.…

Úgy egy-másfél évvel ezelőtt, egy estéjén annak az időszaknak, amikor még a hétköznapjaim meghatározó része volt például Philip Glass, Max Richter és Erik Satie, véletlenül itthon töltöttem egy estét -- ez akkoriban nem különösebben volt jellemző --, és ezen a nem tipikus…

Ma reggel megint arra keltem, hogy dúdolok valamit. A változatosság kedvéért egy Bach-hármasversenyt, a BWV 1057 első tételét, ami valahogy egyáltalán nem illett a képbe az éjszakám után -- de talán pont ezért. Az elme menekül.  Az éjjel az történt, hogy két óra…

A nyár elején egy napfényes és langyos vasárnapdélutánon bekempeltem faterom dolgozószobájának padlójára. Ez közvetlenül azután volt, hogy megérkezett a várva várt Yamaha hifim, és azért vettem be magam a dolgozószoba padlóján egy párnára, hogy kiválogassam az évek során…

Szóval végül is kiléptem az utcára ebben a valószerűtlen napsütéses őszben, és már nem is kívántam, hogy bárcsak borulna be, de azért nem bántam, hogy megjelentek a felhők az égen. És aztán egyszerűen elindultam, rakosgattam egyik lábamat a másik elé, majd a másikat az…

Az egyik kedvenc idézetem egy Matt Zandstra-féle PHP-könyvből származik: "A függvényen belüli változóknak egészében véve rövid, de boldog életük van."Pillanatnyilag függvényen belüli változónak érzem magam. //Egyébként rákerestem az idézetre (klasszikust csak…

Itthon ülök, kilábalóban a betegségből, és éppen az Arthur Grumiaux-féle Bach hegedűszonátákat és partitákat keresem (amelyeket szintén végighallgattam múlt pénteken, és egyszerűen zseniálisak), szóval keresem a hegedűpartitákat, miközben Richternek azt a CD-jét hallgatom,…

Egyszer volt egy csávó, ismerős ismerősének az ismerőse, akivel egy ismerős ismerősének az ennedfokú ismerősének a születésnapja alkalmával találkoztam, és gyakorlatilag az egyetlen használhatónak tűnő arc volt az egész n*10^23 létszámú társaságban arra az esetre, ha nem…

 Tegnap írtam egy posztot lényegében a hanyatló egészségemről, avagy a gép fizikai állapota, de képtelen volt ez a nyomor blog.hu publikálni, ezt egyfajta felsőbbrendű kritikának tekintve hagyjuk is. Különben elrabolták a hétvégémet:-), így a hétvégi posztok a…

Tegnap a "zene olvasáshoz" rovathoz Bach Wohltemperiertes Klavierjét éreztem eszményi választásnak erre a remekbeszabott szombat estére (aki érzett már hasonlót, fényképes önélterjazzal jelentkezzen a megfelelő fórumon:-), és amikor én a saját könyvem úgy…

Ami a legutóbbi posztból lemaradt, avagy a "most már legalább tudom, honnan lopta azt a kurvajó számát a Zagar" című megjegyzés margójára. Különben nem is hinné az ember, milyen nehéz remek Liszt-felvételeket találni, legalább tíz felvételen rágtam át magam (köztük…

Ezen voltam az este, ami itt fent. Mindig más, közelibb, kevésbé túlzó élmény a Művészetek Palotáján és egyéb erre kialakított menő helyek helyett hangversenyen (vagy bármilyen zenei eseményen) lenni mondjuk a lezárt Andrássy-úttól kezdve a belvárosi Szent Mihály templomig…

Néhány héttel ezelőtt kerekeztem Dunakeszi felé a Külső-Szilágyi úton, és az egyik buszmegálló után a járdán, ahol szinte senki nem jár, ugyanis egyszercsak minden előzmény után véget ér (vagy úgy is vehetjük, hirtelen és korán kezdődik, és buszmegállóban végződik),…

Ma hazajöttem, letettem a táskámat a földre, becsuktam magam mögött az ajtót, és sírva fakadtam. Az normális? Egyébként zenei tanulmány következik, avagy hányféleképpen lehet egyvalami más, illetve mit is csinálok esténként itthon az olyan kula napokon, amilyen a mai is. A téma…

Biztosan mindenki ismeri azokat a kétujjas-ötfélujjas kesztyűket, amelyek az eredeti kétujjas felállás négy ujjas, visszahajtható és valamilyen módon ez állapotában rögzíthető fedőrésze alatt a négy ujj alsó percét külön-külön is fedik arra az esetre, ha viselőjüknek ezek…

Kedvelem, ahogy Márai ír. Látszik: nem siet sehova. Azt gondolnám, az emberek nagy része unalmasnak tartja, ahogy többeket hallottam már például Graham Greene egyes regényeit "végigszenvedni". Tetszik, ahogy finoman, lassan ír, mintha csak már nem élő, talán…

Az imént részesévé váltam az idegen helyen szarás munkahelyi epizódjának. Én játszottam a betolakodót. Amikor benyitottam a budiba, a negyedik fülkében ücsörgő lány épp befejezte a pisilést, és, gondolom, látott volna hozzá a munkához, ha nem érkezem. Mivel művelt és…

És persze mindemellett az élet apró, kéretlen, de valahol szórakoztató és mókás anekdotái mellett sem lehet elmenni néhány hasonló tulajdonságokkal bíró megjegyzés nélkül. Kollégámmal beültünk a székekre, második sor, mi is ez, nyolc, kilenc. Sosem ültem még ezen az…

Sajnos pontosan tudom, mikor aludtam utoljára egy dunakeszi ház nappalijában a kihúzható ülőgarnitúrán, viszont akkor nem gondoltam, hogy másfél év múlva ismét felvirrad, illetve leáldoz ennek napja. Elég nagy a földszint, és nagyon üres, amikor nincs benne rajtam kívül senki,…